Bátor tett!

Nincs jegyezhető gazdasági növekedés hazánkban, pedig ennek felmutatása talán még a szőrös szívű EU rapportereket is meghatná. Simor András bankelnök úr mereven elzárkózott az MNB devizatartalék egy részének bevetésétől a hazai gazdasági vérkeringésbe, nem bízván abban, hogy ezen a módon hatást lehet gyakorolni az egy helyben topogó gazdaságra. Az új bankelnök, Matolcsy György azonban nem sokat habozott, miután az elemzések, hatásvizsgálatok biztató lehetőségeket jeleztek. 250 Mrd Ft-ot érő devizát a növekedésre, másik 250 Mrd Ft-ot viszont a deviza hitelek kiváltására irányzott elő. Mégpedig úgy adván 0% kamattal keretet a bonyolító kereskedelmi bankoknak, hogy a hitelfelvevőket terhelő éves kamat legfeljebb 2 % lehet. Mely bizony azoknak a pénzintézeteknek, melyek nem sokkal ez előtt ennek sokszorosáért adták a hitelt, nem valami biztató perspektíva. Bátor intézkedés de nem kis kockázattal!
Bátor tett!

Ha ugyanis a gazdaság nem is attól szenved, hogy nincs kedvező hitelkínálat, hanem attól, hogy nincs bővíthető piaca sem a szolgáltatásoknak sem a termékeknek, akkor a megcélzott szektor nem fogja a hitelt igénybe venni, tehát a merész kínálat „pártában marad”.

            Ha viszont az igény azért lép fel, mert a kedvező lehetőség elkábítja a potenciális adósokat, akkor újból oda jutunk mint a mai deviza-adósok, hogy a befektetések nem termelik ki a ráfordítást, tehát az alanyok képtelenek lesznek a törlesztésre. A bedőlt hitelek pedig sem a pórul jártaknak sem a hitelintézeteknek nem válnak javára, hiszen a 2 % kamat nagy vissza nem fizetési kockázat viseléséhez kevés, így a banki tőke nem kívánt veszteséget szenved.

            De a józan befektetőket is érheti váratlan fordulat a mai gazdasági válságos időben, így ezek esetében is kérdésessé válhat az előírt ütemű törlesztés, de ami még nagyobb baj lehet, hogy a remélt növekedés helyett éppen recesszió lesz a végeredmény. Ahhoz, hogy az előirányzott növekedés beálljon, bizony nyereséges vállalkozásokat kell folytatni. Ennek az esélye pedig manapság nem nagy.

 

Ha így lenne is, ezt a lépést akkor sem lett volna szabad kihagyni, hiszen így ténylegesen meg tudjuk vallatni a gazdaságunkat, mire képes. 1-2 év múlva már le tudjuk mérni a tapasztalt tendenciákon át, hogy járható-e ez az út vagy sem, illetőleg ha igen, akkor milyen változtatásokkal lehet növelni a növekedés hatásfokát, ütemét. A gazdasági folyamatok általában nem lineárisak, így egyes növekedési gócokban akár lavinaszerű megfutás is felléphet, melyek kedvező láncolata nem várt növekedési folyamatokat gerjeszthet országszerte. Ha mozdul a gazdaság a növekedés irányában, azt a tehetséges gazdasági szereplők hamar érzékelik. Megbátorodva maguk is tárnak fel újabb forrásokat és megtermékenyítik partnereik aktivitását is. Kedvező esetben a szinergikus hatások lavinaszerű gazdasági növekedést is előidézhetnek. Ennek esélye természetesen nem 100 %. De addig, míg a kezdő lökést az MNB nem adta meg, ez a hatáskomponens garantáltan csak 0 % hatásfokkal volt jelen a gazdaságban.

 

Szorítunk azért, hogy a bátor kezdeményezés igazolja a reménykedők bizakodását!

 

Nagy Sándor