Református udvar: Képtelen kert
Képtelen Kert kiállítás két nagy íve az Isten emberarcúságáról és az ember istenképűségéről szól, a konkrét egymásról alkotott képig tartalmaz tárgyi, irodalmi és művészeti kincseket eredeti megközelítésben.
Van-e arca a láthatatlan Istennek? Vagy legalább néhány vonása, amit lerajzolhatnánk? Keretekbe szorítható-e az Örökkévaló? Vagy mindez képtelenség? Keressük együtt a választ képek mögött, verssorok közt, a kávé ízében, emberi arcokban, találkozásokban!
Istenháza – Ember háza – Kávé háza
Karcvonás – karcoltok Isten arcáról, közösségi alkotóműhely. Térj be hozzánk és karcolj bele!
Igefonal – tűzhető, fűzhető ösvény a Kiábrázolhatatlantól az emberarcú Istenig. „Míg arcuk nem lesz...” (C.S. Lewis után szabadon) élet –installáció az egykori kántortanító házában.
Tükörbe körte irodalmi kávéház a kínálatban testi-lelki frissítők verssel fűszerezve
A kerettörténet a nagy koncepcióban: az ember háza, kettős dologra utal.
Egyrészt a kereteket úgy fogja föl, mint valaminek a széleit, a rámáját, mindazt, amelybe helyeződik maga a történet, ahogyan egy képet is befolyásol a kerete, de mégis a benne lévő tartalom a lényeg. Azért van keret, mert kép is van. Másrészt a kereten is erős hangsúly van, hiszen a keretre lesz rádolgozva maga a szöveg, a történet, magában is egy installáció.
Programunk budapesti teológusok, egyetemisták és ifisek ötleteiből, felnőtt munkatársak és református gimnazisták sokórás önkéntes munkájával valósul meg, ők segítenek mind a kiállítás felépítésében és üzemeltetésben. A közös munka külön érdeme a programnak.
Kiállítás: Votin Dóra. Képtelen képek
