Református kincsestár a Zeneakadémián – Református énekek XX.

Küldetésének tartja értékeink és örökségünk közvetítését Böszörményi Gergely, a Református énekek sorozatának ötletgazdája, menedzsere. A koncert-istentiszteletet különleges zenei és az összetartozást erősítő élménynek nevezte. Július elsején, szombaton huszadik alkalommal csendülnek fel énekek a református énekeskönyvből a Zeneakadémián a Kárpát-medencei egyesített kórus, négy karnagy és Szabó Balázs orgonaművész előadásában.

 
Református kincsestár a Zeneakadémián – Református énekek XX.

A Kárpát-medencei reformátusok legnagyobb egyházzenei ünnepét 2002 óta azzal a céllal rendezik meg, hogy a református énekkincset világi helyszínen, de istentiszteleti keretek között mutassák be. Az esemény sikere indította útjára két évvel később a Református Zenei Fesztivált. A kezdetekről Böszörményi Gergely elmondta: a koncert-istentisztelet megnyitotta a szíveket a református zenei sokszínűség előtt. Isten elhívása vezette arra, hogy megmutassák különböző zenei és művészeti események által a református egyház értékeit és kincseit. Hozzátette: a történelmi egyházak közül a református dolgozta fel legalaposabban az énekkincsét az egész Kárpát-medencében. E zenei örökséget érdemes megmutatni mindenkinek, ezt véleménye szerint egy fesztivál keretében lehet a leginkább megtenni.

Böszörményi Gergely, Református énekek XX. 2. (f.Sebestyén László)

– Az elmúlt húsz évvel kapcsolatban a legnagyobb öröm számomra, hogy az egész Kárpát-medencében hasonló módon szerveznek zenei, művészeti programokat, például idén már a második alkalommal tartották meg a Debreceni Református Napokat. Régi református család tagja vagyok, felmenőim között az elmúlt háromszáz évben nagyon sok lelkész volt. Ezért is fontos számomra, hogy ezeknek a zenei, művészeti programoknak a megvalósítója lehettem. Bízom benne, hogy általuk egyre többen ismerhetik meg örökségünket és értékeinket. Isten által ránk bízott küldetésünknek tartom azt is, hogy megismertessük az iskolásokkal is a feldolgozott zenei kincsünket. Számukra általában kötetlenebb formában: szabadtéren, művelődési házakban, templomokban szervezünk vidám, jó hangulatú alkalmakat. Hasonlóan felemelő élmény, amikor a Református Zenei Fesztivál alkalmával kimegyünk a templomból és világi helyszíneken, szabadtéren vagy éppen az utcán vonulva, fáklyákkal a kezünkben, zsoltárainkat és dicséreteinket énekelve valljuk meg hitünket, mutatjuk meg a művészetünket, értékekeinket. Sokak számára az ehhez hasonló élmények vonzók, és ezeknek köszönhetően kezdenek jobban érdeklődni hitéletünk, imaalkalmaink iránt is – emelte ki.

ÚJ DALLAMOK ÉNEKLŐ KÖZÖSSÉGBEN

Böszörményi Gergely felidézte, hogy az első koncert-istentiszteleti alkalomra a régi énekeskönyv saját dallammal rendelkező énekeit dolgozták fel. A gyűjteményben több száz mű található, így minden évben volt miből válogatniuk a szervezőknek, ahogy lesz az idei alkalmon és a következő években is. – Idén a 2021-ben megjelent új református énekeskönyv tizenhat éneke csendül fel a koncert-istentiszteleten. Kizárólag új énekek bemutatásakor bennünk, szervezőkben felmerül a kérdés, hogy az új dallamok hallatán a közönség miként tud bekapcsolódni a közös éneklésbe, amely az esemény felemelő és hangsúlyos része. Ezt úgy próbáltuk meg áthidalni, hogy négy-öt, akár hat versből álló énekeket választottunk, így könnyebben válhat sikerélménnyé a közös éneklés mindenki számára. Már korábban elküldtük a fellépőknek a kottákat és az énekrendet. Különös találkozássá varázsolja az estet, hogy a százötven fős kórus tagjai most először lépnek fel együtt, ami nemcsak számukra, hanem számomra is izgalmas vállalkozás a mai napig. Mindig fontos volt nekem, hogy a Kárpát-medencét bejárva minél több kórust hallgassak meg, hiszen térségünk zenei kincse ezer szállal kötődik a református egyházhoz. Korábban is számos kisebb kórust hívtunk az eseményre. Így megismerhetjük egymást, a kórusok pedig vihetik gyülekezeteik elé azt a zenei gazdagságot, amelyet ápolni szándékozunk. A gyülekezetek istentiszteleti alkalmai és a nagyobb egyházzenei események egyaránt olyan szeretetközösségeket hoznak létre, amelyekre mindenhol szükség van – fejtette ki.

Böszörményi Gergely, Református énekek XX. (f.Sebestyén László)

Böszörményi Gergely megemlítette, hogy az ilyen nagyszabású alkalmakon a publikum is bátrabban énekel, közösséggé kovácsolva az est résztvevőit. Fontosnak nevezte azt a közvetítő szerepet, amely a Református énekek eseményéből elindult, például azt, hogy miként szólnak az új énekek. Azért, hogy minél hamarabb ismerőssé váljanak a dallamok, minden évben CD- és DVD-felvételeket készítettek a koncert-istentiszteletekről. A szervező szerint az is missziós vállalás, hogy ezek a zenei és képi anyagok a jövőre nézve is hasznossá váljanak a hívőknek, kántoroknak, kórusoknak és a karnagyoknak egyaránt. Hozzáfűzte: az új énekeskönyvben kétszáz új ének van a régihez képest. Akad olyan, amelyiknél a szöveg változott kissé, van, ahol a dallam. Idén tizenhat új ének csendül fel, bőven lesz arra lehetőség, hogy a következő tíz-tizenkét évben ez a küldetés folytatódjon.

MITŐL ISTENTISZTELET A KONCERT?

Böszörményi Gergely megfogalmazása szerint ezen a különleges zenei eseményen minden úgy történik, mint a templomban. Mégis más élménnyel gazdagodhatunk, mert az egyházzene, a bibliai ige és az imádság világi helyszínen szólal meg. Az esten lesz igeolvasás a négy zenei blokk elején, amelyek tartalmukban kapcsolódnak az énekekhez vagy a zenei blokkok címéhez. Idén Fekete Károly tiszántúli püspök által kiválasztott négy bibliai igeszakasz hangzik majd el, és Géresi Róbert felvidéki, valamint Szenn Péter drávaszög-szlavóniai püspök olvassa fel őket. A négy zenei blokk végén az utolsó versszakokat a közönség együtt énekli a kórussal, akárcsak a templomban. Az esemény végén Steinbach József dunántúli református püspök mond imát, közösen mondja el a hallgatóság a Miatyánkot, egymás kezét fogva énekli nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, végül püspöki áldással hagyja el a Zeneakadémia Nagytermét.

Böszörményi Gergely, Református énekek XX. 3. (f.Sebestyén László)

Az esemény főszervezője szerint a rendezvény a hitünket, összetartozásunkat erősítő alkalom. Azt is felemelőnek tartja, hogy a klasszikus zene szentélye, a Zeneakadémia látja vendégül a református egyház koncerttel ötvözött istentiszteletét. Korábban a Müpa volt az esemény házigazdája, de ebben az évben nem sikerült megfelelő időpontot egyeztetni az intézménnyel. Így a korábbi háromszáz fős kórus helyett százötven énekes szólaltatja meg a református énekeket. A Kárpát-medencei egyesített kórus tagjai: a Központi Református Kórus, a Psalterium Hungaricum, a Debreceni Református Kollégium Kántusa. Hozzájuk csatlakozik a Nagykőrösi Arany János Református Középiskola énekkara, a Partiumi Református Egyházkerület Kórusa, a Pápai Református Kórus és a Kecskeméti Református Általános Iskola énekkara. A koncerten az egyesített kórust több karnagy vezényli: Arany János, Berkesi Boglárka, Erdélyi Dániel, Parola Csaba. Orgonán közreműködik: Szabó Balázs.

ÚTRAVALÓ

Böszörményi Gergely elmondta azt is, hogy jövőre elköszön a szervezői feladatoktól. Nyugdíjas éveit szeretné nyugalmasabban tölteni. Az elmúlt tíz év rendkívül intenzív volt, a Református Zenei Fesztivál is egyre nagyobbá vált. A jövő évi, búcsúkoncerttel is felérő eseményre már vannak tervei. – Az elmúlt több mint húsz évben körülbelül száz kórus vett részt a Református énekek eseményen, ezért pár fellépőt mindegyik kórusból meghívnék. A budapest-fasori általános iskola első és másodikos diákjai már részt vettek az első két évben. Ők most huszonnyolc, huszonkilenc éves felnőttek, érdekes és szép találkozás lehetne velük. A négy karnagy mellett négy orgonistát is felkérnék. Ezek még csak ötletek, de bízom benne, hogy sikerül az utolsó általam szervezett Református énekek koncert-istentiszteletet is maradandó élményként megvalósítani. Számomra áldás, hogy a Református Zenei Fesztivál is népszerű, és kívánom, hogy a református éneklés, összetartozásunk meghatározó alkotóeleme haladjon tovább ezen az úton – zárta gondolatait.

 

Szöveg: Ivády Zsuzsa, fotó: Sebestyén László. Az eredeti cikk a reformatus.hu-n jelent meg.